3.rész Köszönöm hogy számíthatok rád

Szobámban ébredtem fel.Nagyon fájt a fejem a duzzat volt a szemem pedig nem emlékeztem arra hogy sírtam volna.
-Jessy jól vagy?-aggódóva kérdezte Ash.Én csak bólogattam aztán elfordultam,nem akartam hogy ilyen állapotba lásson.Lefeküdt mellém átölelt és megpuszilta a fejem búbját.
-Soha se lesz semmi olyan mint régen.-jelentettem ki elhaló hangon.Ash nem válaszot csak még szorosabban ölelt,Megfordultam megcsókoltam.Visszonozta és egyre szenvedélyesebben csókóloztunk.Rámmászott,áttért a nyakamhoz.Levettettük egymásról a "felesleges" ruhát.Érezni akartam.Nagyon jó érzés volt hogy velem van.Megemeltte csípőjét és lassan mozogni kezdett.Halk nyögések hagyták el a torkomat minden egyes pillanatban.Nagyon gyengéd volt mint mindig.Hajába túrva a nevét sóhajtottam amire ő csak egy csókkal válaszolt.Mikor már érezte hogy nem bírom tovább gyorsított majd 2 perccel később mindketten elégetetten nyögtünk fel.Mellkasára hajtottam a fejem.Hallottam ahogy a szíve vadul kalapál de ez megnyugtató volt.Addig simogatta a hátamat míg el nem aludtam.Reggel olyan 10 óra fele lépteket hallotam.Apa.Oldalba böktem Asht hogy gyorsan vegyünk fel valamit nehogy így meglásson.Épp hogy visszafeküdtünk az ágyba nyílt az ajtó.Úgy tettünk mintha aludnánk amit apa természetesen be is vett.
-Hajszálhíján múlt ez-kapkodtam a levegőt.
-Nem baj legalább volt egy James Bondos reggelem-mosolygott Ash majd megcsókolt.
-Mióta James Bondos ez??-fürkésztem a tekintetét.
-Mostantól.-állt be büszke Batman pózba amit természetesen nem néztem jó szemmel.Hisz Batman az Andy .Berántottam az ágyba de ő csikizni kezdet ami annyit takart hogy kiabáltam mint az állat hogy hagyja abba.Természetesen kedves bátyám nem hogy segített volna ehelyett azt kiabálta hogy kicsi a rakás és ő is beszállt.Szerencsére találtam egy párnát amiből ők azt vették le hogy játékot váltottunk és a következőt kiabálták:PÁRNACSATA!!!.Szegény párnákból csak hullott a toll mintha Holle Anyó rázta volna.20 perccel később mindenki lenyugodott és korgó hassal lementünk  "reggelizni".
-Hallóm jól elvoltatok.-mosolygott apa ránk amin mi jól elkezdtünk nevetni hisz amilyen balett mozdulatok voltak ott azt még a Balettiskola is megirigyelné.Reggeli után a fiúk elmentek a stúdióba.Egy gyors búcsú után ami persze csak Andytől volt mert vagy 6 percet búcsúztam Ashtől elrángatta tőlem és elindultak.Nekem meg rendbe kellet rakni a birtokot.Anyám mennyi munka lesz. Először a pajtával kezdtem,sok mindent el vittek amit nehéz pótolni de a versenyzésből  majd sikerül új cuccokat venni.A pajta után a háznak álltam neki,na ebbe azért apu segítségét kértem.Több festék volt rajtunk mint a falon.Mikor a házat rendbe tettük megbeszéltük hogy elmegyünk enni csak előtte öltözzünk át.Én választhattam így Corintohoz mentünk.A szokásos bolognai spagettimet kértem apa meg lasagne-t.
-Milyen rég is volt mikor itt ettünk utoljára?-mondta apa teli szájjal.Igen az éttermi modorra nem változott.
-Nem kellett volna így lennie ha nem mentél volna el!-válaszoltam közbe jóízűen ettem a spagettimet.
-Tudod hogy nem volt más választásom!
-De volt ha minket választasz és nem a munkádat!-kezdtem apával vitatkozni de inkább úgy döntöttünk hogy ezt most hanyagoljuk.Haza fele menet megkértem apát hogy rakjon ki a Samminél.Sammivel együtt a stúdióba indultunk hogy felvegyük az ő remixét és az én új dalomat.Andy nem nagyon örült mikor megtudta hogy egy kicsit én is a zenével szeretnék foglalkozni.Durván 4 órát töltöttünk a stúdióba.Starbucksbe megittunk egy kávét és körülnéztünk a boltokba,ez volt az a rész amit én nem nagyon szerettem mert az én alakommal nem nagyon lehet ilyen helyeken vásárolni.
-Jessy ne csináld már ezt velem!-könyörgött Sammi de ezzel én nem tudtam mit kezdeni.
-Sajnálom,tudod hogy nem szeretek plázában vásárolni.Úgy érzem magam mint egy ufo ilyenkor.-panaszkodtam.
-Na jó ebből elég!!!-azzal a mozdulattal telefonal a kezébe rohant összevissza.Nem telt el 5 perc már Juliet,Ella, és Lauren ott volt a boltba.
-Na jó ez meg mi itt?-érdeklődtem de ahelyett hogy válaszoltak volna a próbafülkébe betoltak és egy csomó ruhát raktak be.
-Csajok mit csináltok?-idegesen mondtam már.
-Tatarozást végzünk rajtad.-mosolyogta Lauren.
-Ta-ta-tataorzást?Mi a fenének?
-Mert nem bírjuk nézni hogy a depresszió felemészt.-jelentette ki Juliet.
 A ruhavásárlással végezve elindultunk a fodrászathoz.Levágták lépcsőzetesre a hajam és színes tincseket is festettek bele.Bevallom őszintén tetszett a hajam.Fodrászat után körmöshöz majd Lauren egyik sminkeséhez mentünk.A nap végére teljesen átalakultam.Mikor haza indultunk minden fiú megfordult utánam.
-Istenem mit fog vajon szólni Ash??Még az a szerencse hogy csak holnap jön haza.-nyugodtam meg.
-A fenét már otthon vannak.-kuncogta Juliet.
-NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!-kiabáltam de a csajok csak nevettek.Elbúcsúztunk Sammiéktől,én meg Juliet pedig haza indultunk.Nem tudtam mit fog szólni Ash de egyre jobban izgultam.Belépve az ajtón röhögést hallottunk.Ash a földön Andy pedig a kanapén fekve röhögött.
-Ti  meg min nevettek ennyire?-kérdeztem nevetve.
-Bocsi de te kivagy?-vette komolyra a szót Andy.
-De egy köcsög vagy Andy nem ismered meg a saját húgodat!-
kiabálta le Juliet Andyt.
-WÁO-jött ki Ash száján-De jól nézel ki.
-Köszi.-mondtam majd megcsókoltam.
-Bocsi Jessy de téged keresnek.-adta át a telefont a kedves bátyám.
-Halló,tessék.-szóltam bele a telefonba.7 perc elteltével leraktam a telefont és egy hatalmasat síkítottam.
-Mi a baj húgi?-nézett kerek szemekkel Andy.
-Indulok a Tripl Crown-on!-hadartam.Andy odajött és megpörgetett,Juliet is jött gratulálni egyedül Ash nem értette mi van.
-Nem érted  mi Ash?-mosolyogtam rá ő pedig bólogatott.
-A Tripl Crown a legnagyobb galoppverseny a világon és már az nagyon nagy szó hogy ha valaki bejutt de az még jobb hogy ha meg is nyeri.-meséltem boldogan de Ash nem látszott túl boldognak.
-Ash mi a baj??-kérdeztem tőle.
-Én most felmegyek a szobába egy kicsit.-azzal felment a lépcsőn.
-Neki most mi baja van?-fordultam Andyhez.
-Ma tudta meg hogy a nagymamája meghalt.-szomorúan mondta Andy.Amint et meghallottam azonnal felrohantam hozzá.Amint beléptem láttam hogy a szemét törölgeti.
-Miért nem mondtad?-ültem le mellé.
-Annyira boldog voltál a telefon hívás után hogy nem akartam elrontani a kedvedet,és nem elég hogy a nagyit elvesztettem de még te is elmész.
-Addig még van 4 hónap addig pedig itt vagyok veled.-öleltem meg. Lefeküdt az ágyamra én mellé feküdtem,átöleltem ő pedig megfordult és a mellkasomra hajtotta a fejét.Soha nem láttam még ilyenek.De legalább itt vagyok vele.Hallottam ahogy Ash szuszog ami annyit takart hogy elaludt.Én meg vagy 3 órát fent voltam de nem mozdultam mellőle majd én is elaludtam.